Időutazás – Easy Wolf Gyorsulási Kupasorozat – 1998
Szöveg és képek: Amrein László
Az Időutazás c. sorozatomban a ’90-es évek motorostalálkozóira emlékszem vissza, ami sokunk szerint a hazai motoros élet hőskora volt. Visszatekintve arra az időszakra, számomra egy olyan korszak elevenedik fel, ami meghatározta a későbbi életemet. Biztos sok olyan idősebb motoros van, akik szintén jó érzéssel gondolnak vissza azokra a motoros időkre!
Az Időutazás cikksorozat meghatározó volt számomra (ezért is született meg), hiszen ebből indult ki a rendezvényszervezési vonalam, abból pedig a stunt riding irány, amiből idővel lett egy hivatalos motorsport, aminek kialakulásában erősen részem volt.
Az utóbbi pár hónap Időutazás „termése” egy felvezetése volt ennek a gyorsulási kupasorozat összefoglalónak, ami – szerintem – a hazai hivatalos drag bike sport alapjait rakta le.
Na, de nézzük is ezt a meghatározó kupasorozatot! Fucskó Antal – az Easy Wolf Mc egyik tagja – már az addigi gyorsulási versenyeken is kiemelkedő szerepet töltött be, és gyanítom, hogy erős befolyása volt arra nézve, hogy a klub ne csak találkozókat, hanem gyorsulási versenyt is szervezzen. A klub ezen irányvonala 1998-ban egy 7 állomásos gyorsulási kupasorozatban realizálódott, ami a következő évben már nem került megrendezésre, viszont a dolgát elvégezte. Lerakta az alapjait a hazai drag bike sportnak, amit a kunmadarasi forduló szervezője, az akkor még SpeedRiders Mc-ként funkcionáló csapat vitt véghez, élükön az azóta a motoroséletben kiemelkedő szerepet betöltő Dr. Hadnagy Józseffel.
A ’98-as Easy Wolf Gyorsulási Kupasorozat állomásai:
Szigetszentmiklós, 1998. 05. 30.
Debrecen, 1998. 06. 20.
Nyíregyháza, 1998. 07. 04.
Esztergom, 1998. 07. 18.
Tatabánya, 1998. 08. 01.
Kunmadaras, 1998. 08. 22.
Szolnok, 1998. 09. 05. – elmaradt (póthelyszín: Szigetszentmiklós), 1998. október. valamennyi.
Az első forduló a Szigetszentmiklós – Lakihegy közötti hosszú egyenesben volt megrendezve, ami versenyre az én későbbi szervezőtársam Horváth Józsi benevezett az én 1100-as GSX-R-emmel. Meghatározó dolog volt, a folytatásban több versenyen is indult, aminek a hozama egy általunk szervezett gyorsulási verseny lett 1999-ben Kaposváron. Szóval, a szigetszentmiklósi verseny számomra összehasonlítási alap is volt, hiszen én már előtte is voltam ilyen rendezvényeken, itt viszont egy olyan profi időmérő berendezés és startelektronika működött, ami magasan kiemelkedett a hasonló más gyorsulási események közül. Ez a berendezés által megszűntek az olyan viták is, hogy beugrás, vagy ki ért előbb a célba! Nos, a varázslat működött, így a 7 futamból 5 helyszínen ott voltam.
A debreceni és nyíregyházi futamok számomra kimaradtak, nagy volt a távolság és még viszonylag kicsi volt a késztetés, szóval ezekről a futamokról semmi infóm nincs.
Az esztergomi futam alapból be volt tervezve számomra – ott a találkozó programjaként volt megrendezve -, a találkozón való részvétel miatt. Ide csapatosan, több motorral érkeztünk, Horváth Józsi pedig csak azért jött el autóval, hogy tudjon indulni ott is. Igaz, eredményt sehol nem ért el, de a varázsa megvolt ezeknek a versenyeknek, neki a versenyláz, nekem meg, hogy volt kiért szurkolni!
Két hét múlva Tatabánya volt a következő forduló, ami a régi 1-es út egy lezárt szakaszán volt lebonyolítva. A helyszín egyrészt jónak is meg rossznak is volt mondható. Egyrészt jó volt az út két oldalán levő szalagkorlát, mert megakadályozta a nézőknek a pályára való „betódulását”, másrészt veszélyes volt, mert egy esetleges esésnél a szalagkorlát tartólábai a klasszikus veszélyt hordozták magukban, mégpedig, hogy roncsolják az eleső motorost. Szerencsére baj nélkül lezajlott a verseny, ahol is ért még minket egy újabb „trauma”, mégpedig a cseh Pavel Hanzlík és Milan Rozsypal stunt műsora, ……. de ezt egy előző cikkben már kifejtettem. Horváth Józsi itt már kifejezetten ráfigyelt az akkor újdonságként megjelent Yamaha R1-esekre, a következő évben vett is egyet, amivel szintén versenyzett!
A következő forduló Kunmadarason került megrendezésre, ami helyszín mára egyet jelent a hazai drag bike sporttal. Itt csak nézőként vettünk részt, autóval mentünk, ugyanis az időjárás erősen esős volt…. be is esett a verseny alatt. Az akkor még kezdetlegesen felépített pálya mellett – autógumikkal volt kijelölve a sáv, és egy szalag került kihúzásra kerítés helyett – viszonylag kevés néző volt, ami a következő években a rendezvény fejlődésével együtt növekedett. Igaz, nekünk Kaposváron nem volt ilyen paraméterekkel rendelkező repterünk, de itt már fel-felmerült bennünk, hogy mi lenne, ha…….. ősszel fel is vettük a kapcsolatot az Easy Wolf Mc-vel, amiből lett is verseny ’99-ben, de ez már egy másik sztori, most még maradjunk ’98-ban, hiszen vissza volt még az utolsó forduló, amit a szolnoki reptérre hirdettek meg szeptember 5-re.
Arra már nem emlékszem biztosan, hogy miért maradt el a szolnoki forduló, de, ha jól rémlik, akkor az időjárás-előrejelzés kavart be. A halasztott két héttel későbbi dátumon sem került megrendezésre …… azt hiszem két halasztás is volt, és végül el is lett engedve a szolnoki helyszín. Helyette októberben (már nem tudom a pontos dátumot) újból a szigetszentmiklósi helyszínre lett meghirdetve az utolsó futam! Ma már el sem tudom képzelni, hogy honnan tudtam meg egy ilyen változást, hiszen akkor még nem volt az embereknek ennyire kézenfekvő internet elérése, és nem volt közösségi média, fórumok, stb.
Na, mindegy, a lényeg, hogy tudtam róla, és mivel nem volt autóm, így kézenfekvő volt, hogy motorral menjek (volt egy olyan fixa ideám, hogy ha én nem leszek ott, meg sem rendezik a futamot! 🙂 ). Egy kölcsön 750-es GSX-R-rel mentem. Reggel indultam, de iszonyatos hideg volt és nagyon sűrű köd, kicsit vacilláltam is, de elindultam (nem volt ám akkor még profi motorosruha, csak dzseki, farmer meg vastag pulcsi, ’oszt jónapot! 🙂 ). Kaposvárról Balatonlelléig többször megfordult a fejemben, hogy visszaforduljak, de gondoltam Lelléig elmegyek….ott meg azt gondoltam, majd Zamárdinál lekanyarodok Kaposvár felé……Zamárdinál meg, hogy majd Siófoknál…..végül rákeveredtem az M7-es autópályára (erősen ködös volt), ahol a mellettem elhúzó autókból integettek, hogy: kemény vagy gyerek! Nem kemény, hanem szimplán csak idióta voltam, de már mindegy. 🙂
Szóval délelőtt felértem Szigetszentmiklósra, nem maradtam le semmiről, fotóztam, videóztam, gyűjtöttem a tapasztalatot……..ekkor talán már tudatosan. Az idő szép őszies volt, eső nélkül lement a verseny. Mire elindultam haza, délután már ismét lehűlt a levegő, mire hazaértem, ugyanúgy átfagytam, mint reggel. De, a lényeg, hogy ott voltam, és ez is hozzájárult az életem irányvonalának alakulásához.
Összefoglalva ezt a sorozatot, egyértelmű, hogy ennek hatására indult el Kunmadarason a gyorsulás fejlődése és hivatalossá tétele, és ez a sorozat inspirált bennünket is Kaposváron! Továbbá nem szabad megfeledkezni azokról a szponzorokról sem, akik nélkül nem tudni, hová jutott volna ez a dolog. Belme Józsit emelném ki ebben a szegmensben (Volvo kereskedő), aki nem csak szponzorként, hanem versenyzőként is támogatta a sportot. Sok-sok évig nem volt verseny nélküle Kunmadarason, különböző épített speciális motorokkal indult.
Ezzel végére is értem a tervezett Időutazás című témáimnak, viszont innentől számomra egy új világ nyílt meg, amit eléggé szerteágazó irányvonalakban tudnék összefoglalni, amik szorosan kacsolódnak a hazai motorosélethez, és nemzetközi befolyással is bírtak! Pl. gyorsulási versenyek, stunt riding versenyek (hazai és nemzetközi versenysorozatok szervezése), Mókus és Angyal Zoltán menedzselése, MotoRage Magazin létrejötte. Mivel mindez már történelem, lehet egyszer ezek is megírásra kerülnek!
További érdekes híreket, cikkeket itt találsz (klikk a képre):