Yamahám kálváriája – I. rész

Szöveg és képek: Amrein László

Nem mai történet, de még a mai napig érdekes! 🙂

1993 tavasz. Ahogy melegedett az idő, úgy kezdtek egyre jobban bizseregni az agysejtjeim (mivel akkor épp nem volt motorom). Májusban egy presszóbeli üldögélés, és beszélgetés alkalmával jött a mentő ötlet. A haverom haverjának az összetört RD350-es YPVS Yamahája már az ősz óta a garázs mélyén pihen. A szemrevételezés után megköttetett az alku. Rövid örvendezés a baráti vételár miatt, majd a hazaszállítás után, a javítási költség körülbelüli nagysága láttán, elgondolkodtam, hogy honnan szerzek ennyi pénzt. Végül is rengeteg baráti segítséggel (festés, hegesztés, telóegyengetés….stb.) motorozható állapotba került AUGUSZTUS UTOLSÓ!!! hétvégéjére. Kétnapos önfeledt motorozás után jött az első balhé! Délelőtti motorozásom egy barátom házánál ért véget. A házuk mögött parkoltam le egy zöld VW transporter előtt. Felsétáltam hozzá, és mivel nem volt otthon, visszaballagtam a motorhoz. Ahogy kifordulok a lépcsőházból, látom ám, hogy nincs ott a motor ahol hagytam, de a Transporter sincs ott. A ház sarkánál előbukkant egy emberke. A bőrdzseki és a sisak láttán nekem szegezte a kérdést:

– Fiatalember, az öné volt az a motorkerékpár?

Elborult tekintettel válaszoltam:

-Mi az hogy volt?

A párbeszéd közben előbukkantunk a ház sarkánál, és egy szörnyűséges látvány tárult a szemem elé. A VW az úton keresztben, éppen az én motoromon állt. Az előbb említett emberke menekülésre fogta a dolgot mikor kérdőre akartam vonni. Végül is a tettlegesség előtt sikerült megmagyaráznia, hogy ő csak egy járókelő, és egy téglát tett az autó kereke alá, hogy ne tolja tovább a motort a földön. Mikor kiderült, hogy nem ő volt a sofőr, minden dühömet az autóra fordítottam. Feltéptem az ajtót, hogy most emberölésért megyek a börtönbe. Az az, csak téptem volna, de az ajtó zárva volt. Ekkor tudatosult bennem az a tény, hogy az ablakon azért nem látok be, mert hatalmas füst gomolyog odabent. Ököllel ütöttem a szélvédőt, a tükröt lerúgtam. Magamból kikelve ordítottam:

-Hiába zárkózol be, úgyis véged!

Mivel nem reagált senki a dühöngésemre, folytattam:

-Jobban is jársz, ha bent égsz!

Ekkor ért haza a barátom. Mivel látta az elvadult arcomat, nem mert nyíltan röhögni, csak elfordulva. Ő értesítette a tűzoltókat és a rendőrséget. A tűzoltók megérkezésekor a VW újból elkezdte tolni a motort az úton. Most már közös erővel, és a kerék elé újból beékelt téglával sikerült megfékezni a „zöld szörnyeteget”. Mivel az összes ajtó be volt zárva, az oldalsó ablaküveg betörésével nyitották ki a tűzoltók az autót. Mivel emberélet nem forgott veszélyben, neki álltunk kimenteni a motoromat – szó szerint- szorult helyzetéből. Megemeltük az autót, és így ki tudtuk húzni alóla a motort. Közben a rendőrök hangosbeszélőn előkerítették az autó sofőrjét. Rövid helyzetismertetés után elismerte, hogy az ő gépjárműve okozta a “„balesetet”. Ezt betétlappal igazolta is. A kezdeti riadalom után kezdte furdalni az oldalamat a kíváncsiság, hogy is történt ez a nem mindennapi karambol, hiszen, mint kiderült, az autóban nem volt senki. Miután a tűzoltók eloltották a tüzet, akkor fogtak neki a kivizsgálásnak. A következő történt:

A sofőrülés mögött volt egy akkumulátor. (pár nappal előtte cserélt akksit a sofőr – tudtuk meg tőle.) Egy fémnyelű ablakmosó kefe, pont az akksi fölött lógott, egy ablakfüggönyre akasztva. A feltételezés szerint, mikor kiszállt a sofőr és becsapta az ajtót, az pont úgy esett le, hogy a fémnyél pont összezárta a sarukat. Mivel az autó farmotoros volt, a kárpit alatt vezettek hátra az elektromos vezetékek. A felizzott kefenyél begyújtotta a kárpitot, aminek következtében a vezetékek összeolvadtak. Mivel az autó sebességben volt, az önindító elkezdte az autót előre hajtani. Mivel én pont akkor, és pont előtte parkoltam, elkerülhetetlen volt az ütközés. Hát így történt. A biztosítótól egy hét múlva felvettem a lóvét. Egy részéből megoldottam a felújítást (új festés, fejidom csere, stb.). Pár hétig újból önfeledt motorozgatás. Egészen addig, míg kölcsön nem adtam…….

-folytatjuk-

(ha tetszett a cikk vagy videó, szólj hozzá! Bejelentkezéshez segítség az oldal alján)