Motorkülönlegességek a motorkiállításon!
Már csak 1 hét van vissza a motorkiállításig!
Program- és kiállítói infók: www.motorkiallitas.hu
A rendezvény különlegessége az alábbi 18 db motorritkaság lesz:
A világ első soros hathengeres utcai motorkerékpárja, amely már 50 évvel ezelőtt is képes volt a 200 km/h-s sebességre. A Benelli ezzel komoly választ adott a japán gyártóknak, különösen a Honda CB sorozatának, amely megbízhatóságával akkoriban meghódította Európát.
Sokan úgy vélik, hogy a Honda CBX1000 szebb és jobb konstrukció, ám ezt a Benellit élőben hallani egészen más élmény. Ez az egyetlen motor a világon, amelynél a hengerektől egészen a kipufogó végéig hat külön cső fut – nem úgy, mint a CBX esetében, ahol hat leömlő két csőbe egyesül. Ez adja azt az utánozhatatlan, ikonikus hangzást.
A kiállításon naponta többször is beindításra kerül a kültéren, így nemcsak látni, hanem hallani is lehet ezt a különleges gépet.
Igazi ritka olasz egzotikum. A típusjelzésben az „Y” a Yamaha blokkra, a „B” pedig a Bimota saját fejlesztésére utal. A gyár ma már a Kawasaki tulajdonában van, de az egyediség és különlegesség máig a márka védjegye.
Az FZR1000 blokkal szerelt motor mindössze 180 kg száraz tömegű (feltöltve 205 kg), ami a maga korában kiemelkedő érték volt. Saját fejlesztésű váza és felépítménye miatt 29 kg-mal könnyebb volt, mint az alapul szolgáló Yamaha.
Nem a még erősebb és könnyebb „Furano” változat, hanem az alapmodell – de ebből is rendkívül kevés létezik. Gyűjtői értéke ma már 30 millió forint felett is lehet.
A BMW első komoly aerodinamikai projektje, amely megelőzte a korát. A 260 kg-os motor akár 240 km/h végsebességre is képes volt, miközben Németországban 100 lóerős teljesítménnyel forgalmazták.
Gyári ABS rendszerrel szerelték, ami akkoriban ritkaságnak számított. Mindössze körülbelül 7000 darab készült belőle. A legjobb állapotú példányok ma 6–9 millió forint közötti áron cserélnek gazdát.
A BMW első komoly aerodinamikai projektje, amely megelőzte a korát. A 260 kg-os motor akár 240 km/h végsebességre is képes volt, miközben Németországban 100 lóerős teljesítménnyel forgalmazták.
Gyári ABS rendszerrel szerelték, ami akkoriban ritkaságnak számított. Mindössze körülbelül 7000 darab készült belőle. A legjobb állapotú példányok ma 6–9 millió forint közötti áron cserélnek gazdát.
Szintén Massimo Tamburini munkája, amely Renzo „Paso” Pasolini emlékére kapta nevét. A Paso-sorozat harmadik generációja, már üzemanyag-befecskendezéssel.
900 cm³, 90 lóerő, 210 kg és 220 km/h végsebesség jellemzi. A Ducati múzeumban is helyet kapott típusból most egy darab a kiállításon is megtekinthető – a Ducati történelmének egy különleges szelete.
Különleges négyütemű versenygép a Honda Italia gyárából. Nemzeti bajnokságokra készült, az utcai 15 lóerős változattal szemben a versenyverzió 25-30 lóerőt teljesített.
Nagyobb karburátor, magasabb fordulatszám és rövidebb áttételezés jellemzi. Teljesen átépített versenymotor, amelyből mindössze 20 darab készült – eredeti példány szinte nem is létezik, ez azonban egy valódi darab. Értéke meghatározhatatlan.
A motorkerékpár-történelem egyik legfontosabb modellje, amely elindította a modern motorozás korszakát. Az első igazi „superbike”.
736 cm³, 67 lóerő, soros négyhengeres motor, 5 sebességes váltó és 200 km/h végsebesség – mindez egy olyan korban, amikor a legtöbb motor még egy- vagy kéthengeres volt.
Az első szériagyártású első tárcsafékkel szerelt motor. Két kulcsfontosságú tulajdonsága volt: nem folyt belőle az olaj, és mindig elsőre indult.
A 90-es évek egyik legnagyobb ikonja. A modern sportmotorok alapjait fektette le, még úgy is, hogy versenysikerek nem fűződnek közvetlenül hozzá.
Könnyű, erős és forradalmi konstrukció – egy legenda, amelyet látni és hallani kell.
A Honda 2024-es MotoGP versenymotorja, több mint 350 lóerős teljesítménnyel és körülbelül 360 km/h végsebességgel.
Johann Zarco ebben az évben ült át Ducatiról Hondára: első évében 55 pontot szerzett, majd ezt 148 pontra növelte. A kiállítás egyik legextrémebb technikai csúcspontja.
A MotoAmerica egyik leglátványosabb kategóriája, ahol hatalmas, dobozos bagger motorok versenyeznek – Harley-Davidsonok az Indianek ellen, gyakran ex-MotoGP pilótákkal.
A gyári 126 lóerős motor versenyváltozata 160 lóerős, 280 kg tömegű, és több bajnoki címet is szerzett (2020, 2022, 2024). Egy példány az Indian standon látható.
Kompresszoros (supercharged) sportmotor, 210 lóerővel. Az erőleadása minden fordulaton brutális, szinte példátlan.
A H2 SX túraváltozatból több is látható, de az igazi H2 sportmotor rendkívül ritka – ára jóval 10 millió forint felett van.
A kétütemű korszak egyik legvadabb sportmotorja, a Honda NSR250, Yamaha TZR250 és Suzuki RGV250 riválisa.
59 lóerő, 131 kg és 220 km/h végsebesség – elképesztő teljesítmény ilyen kis tömeg mellett. Bár versenysikerei korlátozottak voltak, utcai körökben kultikus státuszt ért el. Körülbelül 10 000 darab készült, értéke ma kb. 5 millió forint.
A Ninja család korai csúcsmodellje. Az F-14 Tomcat vadászgéphez hasonlították, innen kapta a nevét.
137 lóerő és 266 km/h végsebesség – a maga idejében a leggyorsabb sorozatgyártású motorok egyike.
Közel 100 éves motorkerékpár, amely a maga idejében műszaki csodának számított. Külön olajtartályos, félautomata kenési rendszerrel rendelkezett.
Alapvetően meghatározta a motorgyártás irányát az elkövetkező évtizedekben. A kiállításon beindítva, előadással együtt is bemutatásra kerül.
Egy korai motorkerékpár a motorizáció hajnaláról. A kezelőszervek bonyolultsága miatt könnyű „elveszni” rajta.
Dörzshajtás, pedálos rásegítés, minimális fékhatás – és szó szerint „spriccelő” üzemanyag-ellátás jellemzi. Szombaton beindítva is látható, szakértői bemutatóval.
A 2000-es évek elejének egyik legemlékezetesebb sportmotorja. A Suzuki ezzel próbált versenyezni a Ducati és Honda V2-es Superbike ellen.
A különleges, rotációs hátsó rugóstag azonban túlmelegedési problémák miatt zsákutcának bizonyult, így a modell hamar eltűnt a versenypályákról.
Az utcán viszont ikon lett – agresszív megjelenése és jellegzetes hangja miatt máig rajongók kedvence.
Egy igazi versenygép a magyar motorsport élvonalából, amely Talmácsi Gábor nevéhez köthető. A kategória a könnyű, de rendkívül nagy fordulatszámú motorokról szólt, ahol a technika és a versenyző tudása egyaránt kulcsfontosságú. 2007-ben ezzel a motorral szerezte meg Gábor Magyarország első gyorsasági világbajnoki címét.
A Motorkiállítás 2026 mind a 4 napján meghallgathatják a látogatók a hangját!
A „jövő motorja”, egy mérnöki kísérlet, amely számos úttörő megoldást alkalmazott.
100 lóerő, 260 kg és 230 km/h végsebesség. Középcsapágyas kormányzása miatt fékezéskor nem bukik előre, ami teljesen eltérő vezetési élményt ad.
Üzemanyag-befecskendezéssel készült, és mindössze 7–8.000 darabot gyártottak.
További érdekes híreket, cikkeket itt találsz (klikk a képre):
