A Highlands csodái…., avagy Nessi nyomában! 2. rész
Szöveg és képek: Amrein László
Skócia egy kifejezetten turisztikai célpont, annyi szép hellyel, látnivalóval, történelmi ereklyékkel, hogy az oda látogató biztos, hogy egy életre szóló élménnyel tér haza. Azt azért tudni kell, hogy a történelmi Skócia jobbára a felföldön érzékelhető, amire érdemes minél több időt áldozni. A skót öntudat a mai napig rettentően erős, annak ellenére – vagy talán épp azért –, hogy az angolok már több száz éve uralkodnak felettük!
A Skót Királyság önálló állam volt, de az 1707. május 1-jén életbe lépett egyesülési törvény által (amit a skót és angol parlament külön-külön elfogadott) elvesztette szuverenitását (csakúgy, mint Anglia és Wales), és egy új egységben megalakult Nagy-Britannia, viszont az egyesülés ellenére Skócia továbbra is külön államként funkcionált! A saját törvények, saját oktatási rendszerük és egyházuk biztosította a skót kultúra, és a nemzeti öntudat fennmaradását (habár az angolok erősen munkálkodtak évszázadokon át, ezen dolgok eltörlésén), őrizve a hihetetlen nagy és színes történelmük emlékeit! A skótok iszonyú büszkék a harcias múltjukra, és ez meg is látszik a történelmi helyeik ápolásán!
Motoros szemszögből kifejezetten fontos szempont lehet az utak állapota! Az időjárás nem annyira szélsőséges, mint mondjuk akár nálunk, ugyanis ott a nagy fagyok a Golf-áramlatnak köszönhetően elmaradnak (habár már kitudja még meddig, ahogy változik a bolygó éghajlata), szóval az utak állapota álom! A kanyargós útvonal nem kifejezetten jellegzetesség, de abból is akad azért bőven, viszont a minőségére a normál úthálózatban nem lehet panasz!
Mondjuk az igazán szép, látványos, történelmi helyekre azért le kell térni a főbb utakról, amik már nem annyira tökéletesek, de megéri, és ott már úgysem szabad sietni! Látványosságok tekintetében biztos, hogy időszűkében lesz a látogató, ezért is érdemes előre megtervezni az útvonalat, hogy minél több dolog férjen bele. Nekem szerencsém volt ebben a tekintetben, ugyanis Kevin Carmichael személyében egy olyan idegenvezetőm volt mind a két alkalommal, aki tökéletesen képben van a Highlands által nyújtható élményekkel! Ha valakinek nem lenne képben Kevin Carmichael személye, akkor röviden annyit róla, hogy kétszeres Európa- és egyszeres stunt riding világbajnok! A 2001-es kaposvári stunt verseny szervezőiként hívtuk meg őt először bemutatóra, aztán ebből alakult ki számomra egy több szálon futó, akár barátinak is mondható kapcsolat! A skótok vendégszerető nép, ezt meg tudom erősíteni, hiszen több alkalommal volt szerencsém személyesen megtapasztalni ezt a tulajdonságukat!
A Highlands misztikumát elsősorban a Hegylakó és a Braveheart (A rettenthetetlen) c. filmek adhatják meg számunkra! A Hegylakó több jelenetének az Eilean Donan kastély szolgált hátteréül, ami jelenleg múzeumként működik, családi vállalkozásban. Ott jártunkkor épp egy rekonstruáláson esett át, a falazat fel volt állványozva a tó felőli oldalon.
Skócia egyik leghíresebb misztikuma a Loch-Ness-i szörny, becsületes polgári nevén Nessi! Kutatóknak eddig nem sikerült nyomára bukkanniuk, nekem viszont volt szerencsém összefutni vele, sikerült lencsevégre kapnom! :-). Amúgy Loch Ness Skócia második legnagyobb tava, amit körbe is jártunk! Hossza 40 km, legnagyobb szélessége pedig 2,4 km.
A skót történelem tele van hősies csatákkal, amik közül az egyik az 1746-os Cullodeni csata volt. Ez volt a skót jakobista felkelések utolsó felvonása (több évtizeden keresztül folyt a harc a hatalomért), ugyanis a szembenálló felek (II. György brit király és Sturt házi Charles Edward Stuart jakobita herceg) ezen a csatamezőn ütköztek meg utoljára, amit a skótok elvesztettek, és innentől a Stuart háziak nem is kísérelték meg többet a trón megszerzését! Az angolok pedig betiltották a hagyományos viseletet, a skót dudát, az ősi nyelv használatát, a kétélű skót kardot, stb., amivel lassan kezdett elhalni a skót identitás, de mint napjainkra kiderült, nem koronázta teljes siker az angolok törekvéseit!
Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy az ember lépten-nyomon valami ősi várba, kastélyba ütközik, ugyanis az egykori skót nemesi családoknak a rezindenciái közül nagyon sok a mai napig műemlékként őrzi a történelmi időket! Persze a legtöbb jelentéktelen (de ennek ellenére ápolt, rendben tartott), viszont mégis a múlt egy szelete, aminek története van! Egy ilyen – bárki számára szabadon bejárható (értsd, nem múzeumként, belépővel látogatható hely) – várromban (Kilchurn Castle) próbáltam elképzelni az egykori puritán életet a falak között (mai igényekkel gondolkodva nem lehetett egyszerű ott élni), de kárpótlásként a kilátás pazar látványt nyújtott a Glen Orchy hegyeire!
Viszont a Culzean kastély (ami skót állami tulajdon már, és 1987 óta a skót 5 fontos bankjegy hátulját díszíti)) látogatása elég szigorú, ugyanis sem fényképezni, sem videózni nem szabad bent.
Pedig lenne mit, hiszen a kastély be van rendezve eredeti használati tárgyakkal, ahogy abban az időben laktak benne! Persze belépős, de megéri végigjárni, az arra fogékonyakat meg is érintheti a kor szelleme! A kastélyban számos egykori brit uralkodó is pihent, valamint Dwight Eisenhower tábornok négy alkalommal is igénybe vette a helyet pihenés céljából (egyik alkalommal az USA 34. elnökeként), akinek az emeleten egy külön szobát szenteltek az életét bemutató kiállításnak!
Ahogy Glasgowtól haladunk északra, a Loch Lomond nemzeti parkon való átkelés már egy természeti csoda a maga festői tájképeivel, ahonnan tovább haladva észak felé, nem szabad kihagyni a vulkanikus eredetű Glenco-völgyet, ami szintén egy történelmi esemény helyszíne volt (1692, a glencoi mészárlás. III. Vilmos itt gyilkoltatta le a skót felföldi klánok vezetőit, tőrbe csalva őket).
A Fort William helységnév tábla láttán gyerekkorom meghatározó könyve, a Nagy indiánkönyv, Az utolsó mohikán c. fejezete (szintúgy az abból készült film is) tört elő emlékezetemből, hiszen a helység amerikai megfelelője kiemelt szerepet játszott a történetben!
A kirándulás a Loch Ness tó megkerülésével véget is ért, ami azért már elég magasan van, viszont feljebb bőven van még látnivaló! Idő hiányában sajnos Kevin egyik kedvenc helyére nem tudtunk eljutni, mégpedig a Harris szigetre, ahol a földrajzi elhelyezkedéséhez képest idegen, szinte trópusi víztisztasággal és fehér, homokos parttal várja a látogatókat! A skót felföldet rengeteg tó, folyó, öböl tarkítja, ami területek bejárását legcélszerűbb a számos helyen kialakított kompjáratok segítségével abszolválni. A kompozással nem csak időt takarít meg az ember, hanem ad egy plusz élményt is.
És végül, ha Skócia, akkor a whiskey kihagyhatatlan téma! A világon a legszélesebb körben forgalmazott skót whisky (több, mint 200 országban, kb. évi 130 millió eladott üveg), a Johnnie Walker központja Kilmarnockban található, ami alig 20 km-re van Kilwinningtől, ahol Kevinnél laktunk, így ide szinte csak „átsétáltunk”! Glasgownak a sport nevezetessége pedig a Celtic Football Club, amit szintén útba ejtettünk!
Szóval, ha valaki a Skót-felföldet venné célba, annak csak maximálisan tudom ajánlani, és, ha elég időt és pénzt tud ráfordítani, akkor egy jól megtervezett túrával, akár több bakancslistás helyet is abszolválhat!
További érdekes híreket, cikkeket itt találsz (klikk a képre):
