Harley-Davidson 120 éves ünnepi fesztivál, Budapest! – beszámoló kicsit más szemszögből.

Szöveg és képek: Amrein László


Basszus, ez jó hosszú lett, de nem tudtam rövidebbre fogni. 🙂

A Harley-Davidson márka erősen megosztja a motorostársadalmat, van egy réteg, akik divatmotorosnak tartják őket, és vannak, akik szerint ők az igazi motorosok! Részemről nem foglalnék állást ebben a témában.

A Harley-Davidson név mindig is jó téma a médiának (lehet pozitívat, és negatívat is írni a Harley-sokról), így eléggé szenzációhajhász címekkel volt képes a hazai média beszámolni az eseményről. Ezeket most nem idézném, szerintem legtöbbünk belefutott a neten ezekbe a cikkekbe.

Utólag elég sok írást elolvastam a fesztiválról (kíváncsi voltam mások tapasztalatára), amik szinte mind a rendezvény fílingjével, programjaival foglalkozott. Én szombaton voltam, és már ott megfogalmazódott bennem, hogy mi is lesz a beszámolóm irányvonala. Mivel kb. 10 perc alatt lejött nekem az esemény giga volumene, kibújt belőlem a rendezvényszervező énem, és a fesztivál hátterén kezdtem gondolkodni. Nos, a több, mint 10 éves szervezői tapasztalatomra támaszkodva, megpróbálom kicsit felhívni a figyelmet a látott dolgok hátterére.

A BOK csarnok előtere

Az eseményt a Sportmarketing Agency ügynökség szervezte – a Dakar Rallyról ismert Szalay Balázs cége –, ami gondolom megfelelő kapcsolatrendszerrel működik, hiszen komoly referenciákkal rendelkezik, és profi csapattal oldják meg……..pl. ezt a fesztivált is.

Azzal kezdeném, hogy a sajtóbeléptetés pár perc alatt, profi módon lezajlott, a fényképes igazolvány egy átvételi ív aláírása után feljogosított a belépésre, de ez nem nagy kaland, hiszen alap dolog minden rendezvénynél.

Az első, amibe ütköztem, az a felvonulásra gyülekező motorok sokasága volt, akik a Dózsa György úton gyülekeztek. Az előzetes infók alapján 6.000 motor regisztrálhatott a felvonulásra, ami a szervezők rendezvény utáni sajtótájékoztatójában már 7.000-re módosult. Ezt a mennyiségű járművet koordinálni a rendőrségnek sem lehetett egyszerű feladat, hiszen egész szép karikát kellett biztosítani számukra Budapesten, viszont, ha tényleg regisztrálva lehetett részt venni rajta, akkor lövésem sincs, hogy ezt hogyan ellenőrizték. Olvastam olyan hozzászólást, hogy milyen kaotikus volt a felvonulás szervezése… annak csak azt üzenem, meg lehet próbálni!

Pillanatkép a felvonulásra gyülekezésről

A látott motorokról nemigen írnék, ugyanis ez a stílus kicsit idegen számomra, szóval nem is lenne mérvadó a véleményem….ezt majd megteszik azok a motoros újságírók, akik jobban ismerik ezt a  márkát. Ami viszont felmerült bennem (látva a rengeteg típust, átépítést), hogy valószínűleg ez az a motormárka, ami az egyik legszélesebb palettával rendelkezik.

Az arénát körbe járva, az elöl lévő részen (a Dózsa Gy. út felől) a Harley shop-ok sokasága tűnt fel, amiben inkább a nemzetköziséget emelném ki. Pl. volt Harley shop Prágából és Pilzenből (Cz), Rhein-Neckarból (D), Zágrábból (Hr), Katowiceből (Pl), Presovból – vagyis Eperjesről (Sk), Sopronból, valamint természetesen a HD Budapest is képviselte magát (náluk amúgy a budaörsi bázison is egy elég komoly felhozatalt bemutató rendezvény volt a HD120 ideje alatt). A svéd Öhlins képviseletét az olaszországi Andreani Group látta el egy standdal, ami több motoros világmárka importőre Olaszországban. Hollandiából a Zodiac (50 éve foglalkoznak Harley alkatrészek forgalmazásával) egy elég nagy területtel várta a vásárlókat. Ezek mellett több kisebb standon, kiállítónál lehetett nézelődni, vásárolni. Akkor kezdeném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a megvalósulásához, azért kellett szervezőmunka (a helyszínen is!).

Színvonalas és egységes megjelenés a nemzetközi HD üzleteknek

Ezek az üzletek voltak a fő vonal, kicsit odébb a motorostalálkozókon megszokott árusoknak több utca is került kialakításra. Itt a ruházattól kezdve az emléktárgyak, bőrdíszművek, felszerelések, alkatrészek sokasága volt megtalálható. Ezeken a sorokon is voltak nemzetközi sátrak, köztük fedeztem fel az Euromotor standját. Kertész Zsolti kiemelte, hogy ennek a közönségnek a Bell sisakokat, a Spyke ruházatot és a TCX lábbeliket állították ki. Szóval a vásárolni szándékozó motorosok elég széles és színes kínálatból válogathattak a rendezvényen. Itt folytatnám, hogy ennek a szegmensnek a megvalósulása szintén komoly háttérmunkát és szervezést igényelt.

Az Euromotor Bell sisakokkal várta a motorosokat

Menjünk tovább! A büfék, pubok napközben még elég szellősen működtek, estére viszont komoly nyomás alá kerültek. Az árakról annyit jegyeznék meg, hogy ez nem a hétvégi piaci hurkázás kategória, de a fesztivál sem egy hétköznapi esemény. Szóval, a vendéglátást sem egyszerű lekoordinálni, ez mögött is komoly munka van.

Hosszú sor várt a hivatalos ajándéktárgyak pavilonja előtt

A hivatalos rendezvény ajándéktárgyakat árusító pavilon előtt hosszú sor tekergett, aki HD120 emléket akart haza vinni, annak ki kellett várnia a sorát. A BOK csarnokban egy időutazást élhettünk át, ugyanis több standon tematikus kiállítás volt látható a Harley történelméből. Különböző korszakok lettek megidézve a kiállított típusokkal. Itt is megjegyezném, hogy mi munka lehetett ezt megvalósítani. Egy apró megjegyzés még az árusok utcáihoz. A sátrak között x méterenként oszlopok voltak (ezek „gyárilag” ott vannak), és mindegyik tetejére egy-egy Harley volt feldaruzva (ezt is valakinek meg kellett szervezni és lebonyolítani).

Gigamachine – Aluracer oldalkocsis HD

De, vissza a csarnokhoz. A tematikus placcok mellett jó pár épített Harley volt kiállítva, amik európai építőműhelyek remek művei, így kellemes volt felfedezni a magyar Gigamachine műhely, Aluracer névre keresztelt oldalkocsis építését! Akik a Harley stílust preferálják, azok minden bizonnyal órákat el tudtak tölteni ebben a csarnokban, hiszen a kiállított gépek számos korszakot elevenítettek fel. Számomra az építések álltak közelebb – a 2000-es években számos európai és magyar kiállításon találkoztam már Harley építésekkel -, érdekes volt látni a fantázia dús gépeket. Összegezve a BOK csarnokot, akkora volumenű háttérmunka kellett ennek a megvalósításához (20 országból érkeztek építőműhelyek gépei + a történelmi szekciókhoz a motorok, installációk), hogy sokan bele sem tudnak gondolni, mi munka lehetett ezt összeszervezni – újfent csak a giga szó jutott eszembe a szervezés kapcsán.

Az informatív installáció magáért beszél

A szabadtéri programoknál a Live Arena már közel állt a szívemhez, hiszen a stunt bemutatók világa az életem meghatározó része is, de a Halálgömb és az FMX Freestyle bemutatókon is otthon érzem magam. Erről a szekcióról elég hitelesen tudok nyilatkozni, ugyanis a fellépők összeszervezése és a bemutatók program szerinti lebonyolítása, egy időben nekem a munkám volt. A stunt vonalat Mókus (Kawasaki), Erdős Csaba (Buell) és Erdei Balázs (HD) vitte a lettországi Stuntfighters csapata mellett, akik szintén Harley-val bemutatóznak. Amúgy a csapatalapító Janis Rozitis 2006-2007-ben még japán motorral indult Magyarországon a kaposújlaki stunt Eb-n és vb-n. A halálgömbben motorozó Ricardo Costa de Araujo (ha jól rémlik Brazil a srác, de Franciaországban él. Amúgy egy cirkuszi család 5. generációja, 5 éves kora óta motorozik) szintén nem hétköznapi látvány egy Harley-val a gömbben, ami igazán ritkaság. Az FMX ugrásnál igencsak nemzetközi lett a névsor, hiszen 3 cseh, 2 olasz és 1 német rider alkotta az ugrók listáját. A triál motorozást pedig a Trial Hungary csapata prezentálta, ami szintén fizikát meghazudtoló stílust jelent. Szóval a Live Arena megvalósulása mögött tudom, hogy mi szervezés van, de a látogatók biztos nem gondolnak bele a háttérmunkába, csak élvezik a látványt.

Egy HD keményebb dió ebben a gömbben, mint egy filigrán cross motor

A Puskás Arénát tovább járva körbe, a „hátsó” részen jobbára a nem motoros kiállítók és látnivalók kaptak helyet. Veterán autók – motorok kiállítása, amerikai autók, egyéb járművek, majd kicsit odébb a családi parkban számos gyerekeknek való körhinta, stb. várta a látogatókat. Ezek mellett volt erő emberek versenye, cirkusz, szabadtéri mozi, stb.,  szóval elég széles körben kínáltak programot a szervezők.                               

A belépőjegyek között egy limitált kiadású Harley-Davidson Heritage Classic motorkerékpárt sorsoltak ki, amiben személyesen Karen és Bill Davidson (a márka alapítójának negyedik generációs leszármazottjai) segédkezett. A jegytulajdonosnak jelen kellett lennie, az első öt húzásra senki nem jelentkezett a tömegből, míg a hatodik húzásra talált gazdára a motor, akinek gratulálunk a nyereményéhez!

Napközben csend és nyugalom honolt a nagy színpad előtt….ami estére rendesen megtelt élettel

Nos, elérkeztem ahhoz a részhez, amit negatívan értékeltem a rendezvénnyel kapcsolatban. Ez pedig a zenei felhozatal volt. Már jóval korábban átböngésztem a kb. 60 nevet tartalmazó listát (5 színpadon), és nem tudtam hova tenni a dolgot, hogy kb. talán, ha 8 zenekar nevét ismertem, azok is a magyarok közül kerültek ki.  A legtöbb zenekar, fellépő nevét még csak nem is hallottam soha, pedig a zenei világra is van rálátásom, de ez lehet csak az én szegénységi bizonyítványom! J . Ennek ellenére a zenei szekciót megszervezni és lebonyolítani, felért egy kisebb fesztivál munkájával, szóval, ha a hátteret nézem, akkor itt is komoly munka folyt! …… Tudom, hogy erre a fesztiválra nem a zenei felhozatal miatt érkeztek a motorosok, viszont azért ennyi …..hm…nem igen ismert fellépőt összeválogatni, azért furcsa volt.

Ez is hozzá tartozik az amerikai álomhoz, akárcsak a HD

Végül egy számomra kellemes találkozással zárnám a gondolataimat. A felvonulás – ami már vagy 2 órája tartott – a Stefánia úton vonult már, ahol az út másik oldalán egy régi ismerőst vettem észre. Jellegzetes alakja, fotós mozdulatai miatt sikerült kiszúrnom Horst Röslert, akivel a 2000-es években számos európai rendezvényen találkoztam (utoljára Zürichben egy motorkiállításon, mondjuk az sem most volt), mondhatom, egész jó viszonyba kerültünk. Horst egy szabadúszó német újságíró / fotós, aki a magyar Wild magazinba is írt több cikket, nekem pedig a MotoRage Magazinba adott többször képeket. Pár percet beszélgettünk, jó volt ennyi idő után találkozni vele! Horst nélkül szinte nincs komoly európai rendezvény, de Amerikában is rendszeresen jelen van a nagy eseményeknél.

Kellemes találkozás egy régi ismerőssel, Horst Röslerrel!

Összegezve az egész rendezvényt, így a végén is tartom a giga jelzőt (pedig voltam már ennél nagyobb szervezésű rendezvényen is pl. az angliai Donington Parkban, vagy említhetem a Man-szigetet is, a londoni MCN Show-t, vagy akár a Scottish Motor Show-t), mindenképpen egy világeseménynek volt házigazdája Budapest! Ohh, majdnem kifelejtettem, hogy azért a szervezett túrákat is le kellett bonyolítani!

Persze ez az én szemszögemből van ide helyezve, hiszen, mint jeleztem, én a háttérmunka volumenét értékeltem magamban.… aki pedig a Harley motorokról, életérzésről szeretne informálódni, annak ajánlom a többi motoros hírportál beszámolóit. Pl. Mező Janitól (Motorrevü) több anyagot is láttam, amik ezt az igényt is kielégítik.

További érdekes híreket, cikkeket itt találsz (klikk a képre):

VINTAGE

Eladó motorok

Grafikai munkák

Videó szerkesztés

Eladó cuccok

Autómentés – szállítás